Túlélni, túlélni

Téli reggeleken,

foga van a dérnek,

harapja a lábát

kicsi cinegének.

 

Fázósan sírdogál,

hol van a meleg nyár?

Társai már úton

egyedül álldogál.

 

Ő is elment volna,

megtréfálta varga,

kicsike cipőjét

gólya lábra varrta.

 

Gólya kárörvendve

sétált el előtte,

én ma elindulok,

csak ezt kelepelte.

 

Kicsi cinegének

halkult az éneke,

fáztak lábacskái

messze a tél vége.

 

Túlélni, túlélni,

mindig csak remélni,

mondta ezt suttogva,

nem mert énekelni.

Evokáció  Móra Ferenc A cinege cipője című versére

Kép: Pinterest