Csodás nap

 

"halkan szelíden" érint a hajnal 

felébredek kicsit kócos hajjal,

napsugarak cirókálják arcom,

úgy tervezem, szép lesz mai napom.

 

Felülök egy szép fodros felhőre,

nem nézek másfelé, csak előre,

lábamat lógatva ábrándozom,

míg lassan haladunk az égbolton.

 

Integetve köszöntöm a Napot,

megkérdezem, látott e csillagot,

előveszem festő készletemet,

színesre pingálok felhőt, eget.

 

Narancssárga, piros és fekete, 

dúdolgatva húzom az ecsetet,

minden a kedvem szerint történik,

felhőmön utazgatok estéig. 

2025.

Idézet: Lányi Sarolta Nagyon csendes szerenád című verséből való

Hiába a szép kert

Virágos kertjében üldögél a lányka,

vágyakozó szívvel szép kedvesét várja,

lombos faágakon madarak dalolnak

szerelmes éneket választott párjuknak.

 

Ő is erre vágyna, kedvese hangjára,

sokszor hitegette, utoljára várja,

ha mégsem jön el ma, padjuk üres marad,

búcsút int a kertnek, csak egy levelet hagy.

 

Itt lángolt szerelmük, mikor ismerkedtek,

boldogan tervezték, templomba is mennek,

ingatag kedvese mástól többet kapott,

megüzente tegnap, már gyűrűt is adott.

 

A levélpapírra nem írt üzenetet,

kedvenc virágukból préselt le egyet,

hajába is tűzdelt tűzpiros virágot,

olyan szép a színe, már-már szinte lángol.

 

Elhervadt a virág, sírdogál a lányka,

levelét a padról nyári szellő fújta,

harmatos reggelen virágok is sírtak,

menyasszony karjában már nem viríthatnak.

2025.

Hóvirág

Hópaplannal betakarva,  

alszik a táj halkan szuszog, 

hóvirág álmában kuncog,

napsugárka simogatta.

 

Fel is ébredt, nyújtózkodott,

nem rettent meg a hidegtől,

lábán sem viselt cipellőt,

jó melegről ábrándozott.

 

Áttörte a fagyos földet,

birkózott a hideg hóval,

győztesként a szélúrfival,

sehol nem látott még zöldet.

 

Egy kicsikét csodálkozott,

fehér bimbói kinyíltak,

hidegtől mind meghajoltak,

napsugár biz' elkóborolt.

 

Szép hóvirág oly kedves vagy,

mosolyogva nézlek téged,

megsimítom levélkédet,

eltünhet már a hideg fagy.

2025. 

Kép: Internet

Csendes fohász

 

 

Ha felnézek az Ég felé

összekulcsolt kézzel,

ajkam imát rebeg feléd,

nagyon nagy kéréssel.

Uram kérlek, hallgasd szavam,

nagy baj van a Földön,

elrepült a békegalamb,

hívd, hogy visszajöjjön.

Te is látod, nincs békesség,

pedig oly jó lenne,

mindenütt nagy az ellentét,

néped félelemben.

Kérlek Uram, nyújtsd ki kezed,

"egek magasába,"

segíts kérlek, nem feledem,

ajkaimon hála.

2025.

 

Idézet:  Kapui Ágota Csendes fohász újév hajnalán című verséből.

Kép: pinterestről

Zöld fű között... / gyerekvers /

Zöld fű között sárga pitypang,

kicsi libák jönnek sorban,

ez is sárga, az is sárga,

be nem áll a libák szája.

 

Zöld füvecskét csipegetnek,

ide-oda lépegetnek

szélúrfi is arra kószál,

megtréfálja a sok libát.

 

Kacarászva térül, fordul,

pitypangokra kicsit ráfúj,

érett pitypang tollpihéje,

száll a kislibák fejére.

 

A kislibák csodálkoznak

bóbitával szaladgálnak,

szellő lányka is arra jár,

pitypang pihe égbe száll.

2025.

Kép: Pinterestől

Mert így igaz

 

 

Ó, természet, oly csodás vagy,

"zöld tenyeredben ringok én"

testem betegségtől bágyadt,

karjaidban most nyugodnék.

 

Megfáradt arcom ráncait

tavaszi szél simogatja,

űzné bajaim nyomait,

mosolyomat csalogatja.

Csodát alkottál Istenem,

körforgása lenyűgöző,

minden gondosan tervezett,

egyszerű és elbűvölő.

 

Virágszirmokkal hajamban

halk sóhajtással ajkamon,

mert örök vagy, halhatatlan,

hozzád röppen gondolatom.

2025. 

Idézet, Hajnal Anna: Ki süt a nap című verséből.

Kép Pinterest