Meleg nyári délutánon,
zöldbabot szedtünk mamával,
termésünk bőséges lett,
kosarunk bizony megtellett.
Egy lombos fa árnyékában
üldögéltünk a mamával,
míg aprítottuk a babokat,
kérdéseim nem apadtak.
Oly sok mindent kérdeztem,
mamám türelmesen felelt,
kíváncsi-fáncsi vagy te lány,
akárcsak anno anyukád.
Úgy látom minden érdekel,
nézett mosolygó szemeivel,
míg nálam vagy, tanítalak,
ne félj, játszani is hagylak!
Észrevétlen röppent a nyár,
jó dolgom volt a mamánál,
mezítláb szaladgálhattam,
rántást is megkavarhattam.
Kertje a bőség kertje volt,
zöldség mellett virág nyílott,
hatalmas káposztafejek
a dinnyével versenyeztek.
Mikor értem jött anyukám,
nagyon elcsodálkozott ám!
Sápadt bőrömből barna lett,
arcom is kikerekedett.
Szomorú volt a búcsúzás,
szorosan öleltem mamát,
míg fejemet simogatta,
könnyei hulltak a porba.
Kép: Pinterest
.png)
