Álmos fákon bólogató levelek
megrezzennek szellő fuvallatra,
valaki csendben ül a sötétségben,
várakozva egy hullócsillagra.
Kíváncsian néz le rá a fényes Hold,
majd kicsit felhúzza szemöldökét,
vajon miért nem alszik ez az ember,
mikor mindent bevon a sötét éj?
Hajnalcsillag mosolyogva válaszol,
csillaghullásra vár türelmesen,
azt tartják, kívánsága majd teljesül,
ha egy csillag földet ér csendesen.
Tegyünk kedvére, bólint a fényes Hold
majd rápillant kedves csillagaira,
vajon melyiket küldjem le a Földre,
hogy teljesüljön a kívánsága.
Választottja egy távoli csillag lett,
melynek fénye halványan világít,
halk szóval útjára bocsájtotta,
ha megpillant, kívánságát teljesítsd.
Kép:Pinterest

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése