Szeretettel köszöntelek kedves látogató! Blogomon verseimet, írásaimat olvashatod, melyeket a Facebook irodalmi csoportjaiba, a Poet.hu-n, a Holnap Magazinban, a Múzsák Könyvtára weboldalán és a Megszólalok Magazinban publikáltam. Folyamatosan frissítem az olvasnivalókat. Történeteimet szeretem egyes szám első vagy harmadik személy nevében írni. Bízom benne lesznek olyanok amelyek elnyerik tetszésedet, és érdemesnek találod újra meg újra felkeresni blogomat.
2025. január 19., vasárnap
Eleség az ablakban
2024. december 15., vasárnap
A kíváncsi kandeláber
Unalmas este volt. A teret megvilágító kandeláberek tanakodtak, vajon mi történhetett? Órák óta senkit sem láttak. Nem sétáltak szerelmespárok, a padokon nem üldögéltek idős emberek. Még a kutyákat sem sétáltatták. Pedig, tegnap ilyenkor nagy volt a nyüzsgés. Az emberek kisebb-nagyobb csomagokat, fenyőfákat cipeltek. Ma meg senki sem tapossa a frissen lehullott havat.
- Hé, barátom! - kiáltott át egyik kandeláber az út túloldalán álló társának. Te tudod mi történhetett ma este az emberekkel?
- Nem tudom - válaszolta, én még csak egy hónapja kerültem ide. De, mindjárt megkérdezem a szomszédomat. Már egy óra hossza is eltelt, mire a tér összes kandeláberéhez elérkezett a kérdés.
Végül a tér legtávolabbi csücskében álló ütött-kopott, rozsdafoltos öreg kandeláber tudta a választ.
- Ó, hát ti nem tudhatjátok, mert újak vagytok. Ma van Szenteste, a kis Jézus születésének éjszakája. Nagy ünnep ez az embereknél. Ilyenkor mindenki otthon van a családjával. Feldíszítik a karácsonyfát, ajándékot adnak egymásnak, finomakat esznek, és szeretet, békesség van a szívükben. Ha jól sejtem, nemsokára már nem fogtok unatkozni, mert indulnak az éjféli misére, hogy köszöntsék a megszületett kis Jézuskát.
Mire a kíváncsi kandeláberhez megérkezett a válasz, már jöttek is az emberek. Kisebb, nagyobb csoportokban a közeli templom felé igyekeztek. Éjfélre járt az idő, de egyre többen jöttek. A hatalmas templom mindenkit befogadott. A hirtelen támadt csendben, éjfélkor megkondult a templom nagyharangja, és odabent megszólalt az orgonája. Az emberek pedig hangosan énekelték, „Mennyből az angyal lejött hozzátok…” A kandeláberek ámulva hallgatták a csodálatos éneket. Ilyen szépet ők még nem hallottak.
Olyan békés volt az éjszaka, sűrű pelyhekben hullott a hó, a kandeláberek hunyorgó fényükkel világítottak a templomból haza induló embereknek. Már Karácsony napjára fordult az idő. Az öreg kandeláber büszke volt magára, hogy egyedül Ő tudta, milyen szép ünnep a Karácsony.
- Talán jövőre, már én is megújult külsővel várhatom a Szentestét - sóhajtotta, és egy pillanatra lehunyta lámpa szemeit.
2024.
Kép: Pinterestről
-
Madárdalra ébredtem ma reggel, jókedvemben halkan énekeltem, napfény csillant szobám ablakában, oly szépséges az áldott vasárnap. Kisker...
-
A kislány csillogó szemekkel állt a könyvesbolt kirakata előtt. Apró ujjával mutogatva egyenként betűzte és olvasta össze a meséskönyvek...
-
Magját szellő repítette, kövek közé leejtette, kevés föld lett takarója, hosszú telet átaludta. Tavasszal a napsugarak, ébresztették a kis...
Újra eljött az Ősz
Nem hiába várakoztam, végre, végre ideért, az arcomra mosolyt csalt, míg hallottam halk neszét. Falevelek halkan súgták, már a szomszé...
