Oly szemetes a Föld, takarításra vár,
varázslás segíthetne, de munka vár reám,
zsenge ágakból seprűt kötöttem,
illatos virágokkal jól tele tűzdeltem.
Elkezdtem a söprést úttalan utakon,
ahogy tisztult az út, eltűnt a sok lom,
lassan haladtam, mezőkön, réteken,
seprőm nyomán friss illat terjedt.
Hamarosan már a hegyekben jártam,
seprőm nem kopott, nem fáradt a lábam,
láthatatlan kezek sokat segítettek,
amerre néztem, minden tiszta lett.
Könnyedén, szabadon lélegzett a Föld,
gaztenger helyén sok virág tündökölt,
jókedvűen mosolygott a Nap,
csillagok is fényesebben ragyogtak.
Úgy vélem, mégis történtek varázslatos dolgok.
