Szalmabálán ülő kislány,
kíváncsian nézeget,
kéklő égen bárányfelhők
vajon honnan jöhettek?
Madárcsapat száll feléje,
halkan, csendben suhannak,
merre lehet puha fészkük,
hol éjszaka alhatnak?
Aranysárga búzamező,
ringatózik a szélben,
madarakat hívogatja
eleség itt van bőven.
Csörgedező kis patakból
olthatják a szomjukat,
oly szépséges, békés a táj,
vajon mindig így marad?
Csapongnak a gondolatok,
kérdésre kérdés felel,
szöszke kislány higgyél benne,
mindenre lesz felelet.
Még gondtalan gyönyörködhetsz
az aranyszínű tájban,
kíváncsi szép szemeiddel
nézz és láss a világban.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése