Várakozás

 Várakozás

Egyedül ülök a tóparton,

felhők között napfény ragyog,

aranyszínű fátyla lebben,

majd eltűnik sejtelmesen.

Csendben várok kedvesemre,

szívem megdobban remegve,

Őt látom a holdsugárban,

illatozó rózsa szálban.

Arcomat cirókáló szélben

bőrének illatát érzem,

hozzá repül gondolatom,

lelkem örvend, ha láthatom.

"Sose hittem," míg nem éreztem,

boldog vágyát szerelemnek,

hátam mögött halk lépések,

kedvesem jön tudom, érzem.

2025.

Kép: Pinterestről.

Idézet: Palotai Boris /Vallomás/ gondolatából.