2025. május 16., péntek

Újra élek

 


K​inyitottam ablakomat,
hogy elküldjem bánatomat,
messze, messze vigye a szél
fogadja be a kéklő ég.
 
Oly sokáig temetkeztem,
minden barát elfelejtett,
megbékélve éldegélek,
szerelmet már nem remélek.
 

Felfrissítem látásomat,
mosolyogva néz rám a Nap,
bárányfelhők integetnek,
alkony ege most a legszebb.
 
Gyönyörködöm a tavaszban,
dalolok a madarakkal,
virág illat finom balzsam,
szép zöld fűben surran lábam.
 
A sok szépséget újra látom,
lelkem nyugodt, nincs rossz álom,
ami fájt, mind elengedtem,
nem köti már gúzsba testem.
2025.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Újra eljött az Ősz

    Nem hiába várakoztam, végre, végre ideért, az arcomra mosolyt csalt, míg hallottam halk neszét.   Falevelek halkan súgták, már a szomszé...