Paradicsom érés idején

Ifjú leány kis kertjében

paradicsom érik éppen,

mosolyogva szedegeti

kosarába beleteszi.

Ivólevet főz belőle

egészséges, finom télen,

felesleget meg eladja,

háza előtt kínálgatja.

Egykettőre elkapkodják,

dicsérik az ifjú leányt, 

ha akad majd kérője,

ügyes asszony lesz belőle.

Kép:Pinterest

Elröppent boldogság (100 szavas próza)

A lány világéletében bizalmatlan volt, ebből adódóan nehezen barátkozott. Egy idő után családja elkönyvelte, már öreglány marad. A sors mégis tartogatott neki meglepetést.

Esős nyári nap volt, amikor megcsúszott a járdán és segítség nélkül nem tudott felállni. Egy középkorú férfi sietett hozzá. Ügyesen felsegítette és hazáig kísérte. A búcsúzásnál hosszan néztek egymás szemébe, majd telefonszámot cseréltek.

Másnap felhívta a lányt, harmadnap szintén, a negyedik napon találkoztak. Az első hosszú beszélgetést egyre több követte. A lány szívének ajtaja lassan kitárult, hogy beengedje a boldogságot. Szeretettel dédelgette, de valami még hiányzott, nem tudta megtartani. Újra egyedül maradt, és örökre bezárta szívének ajtaját.

Kép: Pinterest

A Nő

 

Ma szóval bántották

arcán szomorúság,

magányba menekül,

könny csordul szeméből.

 

Ahogy a tengeren,

vihar dúl lelkében,

kimondott szavakkal,

tórt döftek szívébe.

 

Gondolatok káosza

lassan, lassan tisztul,

nem hajtja bosszúvágy,

többre tartja magát.

 

Mindent végig gondol

alaposan tisztán,

hazafelé indul,

hisz várja a család.

Kép:Pinterest

Csillaghullás idején

 

Álmos fákon bólogató levelek

megrezzennek szellő fuvallatra,

valaki csendben ül a sötétségben,

várakozva egy hullócsillagra.

 

Kíváncsian néz le rá a fényes Hold,

majd kicsit felhúzza szemöldökét,

vajon miért nem alszik ez az ember,

mikor mindent bevon a sötét éj?

 

Hajnalcsillag mosolyogva válaszol,

csillaghullásra vár türelmesen,

azt tartják, kívánsága majd teljesül,

ha egy csillag földet ér csendesen.

 

Tegyünk kedvére, bólint a fényes Hold

majd rápillant kedves csillagaira,

vajon melyiket küldjem le a Földre,

hogy teljesüljön a kívánsága.

 

Választottja egy távoli csillag lett,

melynek fénye halványan világít,

halk szóval útjára bocsájtotta,

ha megpillant, kívánságát teljesítsd.

Kép:Pinterest

Tétlenűl vártalak

  

  

Tenger zúgásától lüktet a fejem,,

székem lábait víz mossa tisztára,

mindez nem segít bánatos lelkemen.

Tétlenség lett gondolatom csapdája,

tollam nem írja ékes szavak sorát,

reménykedve várok megújulásra.

Nem segít rajtam sem ima, sem fohász, 

most könyörögve fordulok múzsámhoz,

kérlek, légy kegyes, újra jöjj el hozzám.

Kép Internet

Amikor a harang szólt

 

Gyermekévek szép emléke

harangoknak kondulása,

nem csak az időt jelezte,

hívogatott imádságra.

 

Falumnak harangtornyában

ébredésre szólt a harang,

rövid imát mondtak,

s kezdődhetett a nap.

 

Míg szólt a déli harangszó

ebédhez terítettek,

Úrangyalát imádkozva

áldás volt az ételeken.

 

Harang mikor újra kondult,

már öreg volt az este,

hála imára kulcsolódtak

a megfáradt kezek.

 

Lépegető harangszóra

érkeztünk a misére,

lélekharang ha csendült,

holt lelkeket kísérte.

Kép: Szülőfalum, Alsónemesapáti harangtornya

Mamánál nyaraltam

Meleg nyári délutánon,

zöldbabot szedtünk mamával,

termésünk bőséges lett,

kosarunk bizony megtellett. 

Egy lombos fa árnyékában

üldögéltünk a mamával,

míg aprítottuk a babokat,

kérdéseim nem apadtak.

Oly sok mindent kérdeztem,

mamám türelmesen felelt,

kíváncsi-fáncsi vagy te lány,

akárcsak anno anyukád.

Úgy látom minden érdekel,

nézett mosolygó szemeivel,

míg nálam vagy, tanítalak,

ne félj, játszani is hagylak!

Észrevétlen röppent a nyár,

jó dolgom volt a mamánál,

mezítláb szaladgálhattam,

rántást is megkavarhattam.

Kertje a bőség kertje volt,

zöldség mellett virág nyílott,

hatalmas káposztafejek

a dinnyével versenyeztek.

Mikor értem jött anyukám,

nagyon elcsodálkozott ám!

Sápadt bőrömből barna lett,

arcom is kikerekedett.

Szomorú volt a búcsúzás,

szorosan öleltem mamát,

míg fejemet simogatta, 

könnyei hulltak a porba.

Kép: Pinterest